Teringettét! Épp a múltkor hallottam egy emberről kinn a faluban, a piacon. Amolyan felvértezett deák emberről harsogtak a népek. Valahonnan ismertem is őt. Igen, már emlékszem. Ez a deák igen zöldfülű volt a nagyvilág tengerén, de barátkozós. Kedvelte a fehérnépeket, a szeszt és úgy táncolt, mint egy ma született kis őzgida. Az elméjét viszont egy különös szellem birtokolta. Egy szellem, mely gyermekes rabságban tartotta, bár ez a dolog az illetőt nem nagyon zavarta. Kölyöknek is csúfolták, de ez sem zavarta. Summa summára, könyveljük el jó tulajdonságnak azt, hogy Kölyök kölyök. Rossz tulajdonsága: legfeljebb annyi, hogy irgalmatlanul nagy pofája volt, ha vedelt. Minden jó és rossz embernek magyarázott. Nem bírt soha a seggén ülni. Sok mindenkit inzultált személyesen, szemtől szembe. Valaki ezért kiröhögte, valaki pedig elítélte és elkönyvelte mint egy idióta bajkeverőt. Talán valami olyasmi dolgot fedeztek fel benne, ami leleplezi őket a világ előtt és pőrévé változnak egy egész múlt előtt. De lehet csak a fáradt gőz kiengedése miatt pocskondiázzák az emberek, mert diplomájukkal a zsebükben vagy anélkül rájönnek mennyire kicsinyesek. Kölyök talán tükör lett volna? Kölyök talán egy kisebb fajta szál volt Bőszíjfalva szociális hálójának szétszabdalt darabjaiból? Túl sok rákot fogtak a bőszíjfalvaiak. És most hogy már háló sincsen, mi jön ezután? Büdöset érzek. Szegény kölyök. Ikonná fog válni? Nos azt nem tudom.
Furcsák ezek az emberek. Sok biorobot. Elmennek a boltba, vásárolnak, főznek, dolgoznak, vezetnek, pletykálnak másról és magukról. Jajgatnak, hogy nem épül semmi és a kölyök rombol... Bőrkabát, kis sör pocak, szőrős fej, elnyűtt olcsó pullóverek és a legakciósabb edzőcipő. Két nagy bála közzé befeküdve, Ponty bácsi borával a kezében már nem nézi a csillagokat. Kölyök nagyon kár, hogy hülyének néztek.
